10160. Térey János. = Szépirodalmi Figyelő, 4/126-132. p.
Sz. Molnár Szilvia
10074. Valami avantgárd szecesszió. Géczi János: Vadnarancsok. [Képversekkel.] = Magyar Műhely, 1/35-49. p.
Szabó András
10161. „A reformáció jegyében.” Horváth János monográfiája az elmúlt ötven év tükrében. = Irodalomtörténet, 1/16-23. p.
Szabó József
10163. Kepler és Madách. = Palócföld, Ünnepi könyvheti különszám/426-432. p.
Szabó Róbert Csaba
10164. A referencialitás kérdése Szőcs Géza költészetében. = Korunk, 5/102-110. p.
Szakács János
10165. Wass Albert regényhősei. = PoLíSz, 8-9/53-54. p.
Szalai Zsolt
10166. Temesi Ferenc. = Szépirodalmi Figyelő, 6/127-133. p.
Szántó F. István
10167. Címszavak, címszómagyarázatok Hamvas Béla írásművészetéhez. = Jelenkor, 4/422- 426. p.
Szathmári István
10168. Balassi Bálint, a tudatos költő. Tanulmányrészlet. = Napút, 6/37-43. p.
Szávai János
10169. A fantasztikum mint a valóság provokációja. Megjegyzések a Gólyakalifához. [Babits Mihály.] = Alföld, 10/ 42-52. p.
10170. A létezés titokzatos magja. Új szempontok egy Márai-regényhez. = Kortárs, 5/95-102. p.
Szeberényi Zoltán
10171. Koszorú helyett. Tisztelgés Zalabai Zsigmond emléke előtt. = Irodalmi Szemle, 2/ 46-51. p.
Székely Judit
10172. „Édesapám; újra meg újra”. A Harmonia Caelestis mint apaközpontú családregény. [Esterházy Péter.] = Műhely, 6/61-64. p.
Szekér Endre
10173. „Nagyon nehéz embernek lenni.” (Márai és a naplóírás.) = Műhely, 2/57-60. p.
Szekeres Nikolett
10174. Bodor Ádám. = Szépirodalmi Figyelő, 5/103-109. p.
Szekeres Szabolcs
10175. Kleist-nyomok Hajnóczy Péter: A fűtő című novellájának narratív struktúráján. = Árgus, 11/58-63. p.
Széles Klára
10176. Lászlóffy Aladár, az álkonzervatív költő verselési robbantásai. = Helikon (Kolozsvár), december 10. 2-3. p.
Szentesi Zsolt
10177. Szerelem és egymásra találás, mint létkiteljesedés. (Vörösmarty Mihály: Virág és pillangó.) = Irodalomtörténeti Közlemények, 4/492-504. p.
Szentmártoni Szabó Géza
10178. Balassi az Oceanum-tenger partján. = Magyar Napló, 9/20-25. p.
10179. Balassi búcsúverse és a prosopopoeia a XVII-XVIII. század magyar nyelvű költészetében. = Irodalomtörténet, 2/ 173-211. p.
Szepes Erika
10180. Simonyi Imre, a formaművész. = Eső, 3/100-121. p.
10181. Weöres Sándor önarcképei. = Parnasszus, 2/69-86. p.
Szigeti Kovács Viktor
10182. A nyitottság poétikája. Hajnóczy Péter: M. = Árgus, 11/53-57. p.
Szigeti Lajos Sándor
10183. „Lángos csillag állt felettünk.” (A vezérlő csillag maszonikus kódja.) [Babits Mihályról is.] = Somogy, 5/448-459. p.
Szikra Ágnes
10184. Színház és teatralitás Krúdy Gyula epikájában. = Árgus, 10/85-96. p.
Szilágyi Júlia
10185. Az ember megszüntetése - sors, nyelv, identitás. [Kertész Imre: Sorstalanság.] = Látó, 4/ 100-106. p.
Szilágyi Márton
10186. Megváltás és katasztrófa. Eötvös József: Magyarország 1514-ben. = Irodalomtörténet, 4/433-453. p.
Szilágyi Zsófia
10187. „a felhőfej széjjelrepedt”. Kasztrációs félelem és halálélmény Kukorelly Endre TündérVölgy című regényében. = Bárka, 5/ 64-75. p.
10188. A „feltámadó” Esti Kornél. [Kosztolányi Dezső.] = Alföld, 1/62-81. p.
Szilágyi-Nagy Ildikó
10189. Az elbeszélés és a szubjektum viszonya Bartis Attila két regényében. = Kalligram, 3/ 108-113. p.
Szilasi László
10190. „Kiknek bor lelkök.” Tinódi Sebestyén a borfogyasztás hatásairól: a bor minőségéről szóló kritikai beszéd kezdetei a magyar kultúrában. = Jelenkor, 7-8/725-733. p.
Szirák Péter
10191. Ember és lap. Németh László és a Tanu. = Alföld, 7/59- 74. p.
Szlukovényi Katalin
10192. Villányi László kötetversei. = Új Forrás, 6/44-56. p.
Szöllősy Balázs
10193. Listius László Mohács-eposzáról. = Irodalomismeret, 4-5/ 87-89. p.